A cink szerepe a környezetben

A cink (horgany), mint fém szerepe a műszaki-gazdasági életben létfontosságú, ugyanakkor fontos építőköve a természetnek és az élővilágnak. A gazdasági életben az egyik legfontosabb ipari fémünk, legnagyobb szerepe a korrózió elleni védelemben van.

Korrózióvédelmi célok mellett még az alábbi területeken is nélkülözhetetlen:

  • sárgaréz és egyéb ötvözetek gyártásánál
  • járműiparban, háztartási készülékeknél, szerszámoknál stb.
  • magas- és mélyépítésnél
  • gyógyszeriparban, kozmetikai iparban, orvosi készülékeknél
  • gumiáruk előállításánál
  • takarmányok és műtrágyák előállításánál

A cink természetes elem, sok kőzet, ásvány tartalmaz cinket, ezért az élő szervezeteknek is nélkülözhetetlen az életfunkcióik fenntartásához.

A cinkfémet ércből és az újrahasznosított cinktartalmú termékekből állítják elő. Ma már világviszonylatban növekvő tendencia mellett az új cink 30-40%-át újrahasznosított anyagból nyerik.

A következő táblázatban néhány adat látható a Földön megtalálható cinkkoncentrációkra vonatkozóan:

Anyag Cinktartalom
Levegő (falu) 0,01-0,2 mg/m3
Talaj (átlag) 10-30 mg/m3
Őskőzet 5-240 mg/m3
Pala és anyag 18-180 mg/m3
Homokkő 2-41 mg/m3
Olajpala 34-1500 mg/m3
Zn-érc 5-15 %
Folyók (síkságon) 5-40 µg/liter
Nagy tavak 0,09-0,3 µg/liter

Cinktartalom különböző anyagokban

A cink valamennyi földi élőlény számára fontos, mert pl. több mint 200 enzim megfelelő funkciójához és a jelek továbbításához az emberi idegrendszerben is alapvetően szükséges. Minden egészséges emberben 2-3 g cink van, amely testünkben mindenütt megtalálható. Legerősebben az izmokban, a májban, a vesékben, a csontokban és a prosztatában koncentrálódott.
A terhes anyáknak 25-50%-kal több cinkre van szükségük, mint általában. Az esetlegesen fellépő cinkhiány súlyos tünetekkel járó károsodásokat okozhat. A cink legfontosabb forrásai élelmiszerekben: hús, szárnyasok, hal, a tenger gyümölcsei, teljes őrlésű kenyér.
A cink tehát valamennyiünk számára nélkülözhetetlen, ugyanakkor az ipari technológiák fejlesztésével ügyelni kell arra, hogy koncentrációi a természeti környezetben ne okozzanak kockázatot. Az ipar cink kibocsátása folyamatosan csökken és a mai cinkkoncentráció nem jelent veszélyt a természet számára, ugyanakkor a lehetőség fennáll a cink fém hiányára, de többletére is. Emiatt fontos olyan kritériumokat meghatározni, amelyek védenek a toxicitás ellen, de meggátolják a cinkhiány kialakulását is.